A szép levendula bokornak a sok-sok napsütésen kívül a kulcsa a jó metszés. Ha nem metszünk, sőt a virágokat nem szedjük le, pár év után a bokrunk felkopaszodhat.
A másik véglet, amikor nagyon mélyen történik a metszés. Láttunk már gyönyörű 3 éves levendulást egy játszótéri parkban, amit a kertész brigád később fűkaszával szinte talajszinten levágott.
A francia levendula a legalsó, erősen fás részbe való vágást már nehezen tolerálja, - itt jegyezzük meg, hogy az angol levendula még kevésbé - ha ki is hajt, nem biztos, hogy teljesen helyreáll. A kezdődő fás részbe történő metszés után általában gond nélkül újrahajt, de visszavetheti a növény fejlődését. Alapelvként elfogadhatjuk, hogy a fás rész felett 1-2 ujjnyival végzett metszéssel dús lombú, sűrű bokrokat nevelhetünk.
Valaki a tavaszi, valaki az őszi metszésre esküszik - de ha aratáskor a virágok leszedésekor egy gyors igazítás is végzünk, a megfelelő magasságban nem túl mélyen, de nem is csak virág szárakat levágva, nem fogunk hibázni. Igyekezzünk valamiféle gömbformát, vagy lapított gömböt kialakítani a bokrokból.
Tavasszal, a levendula általában időjárástól is függően, április elején kezd el hajtani, az ágacskák végén élénk zöld színben elindul a hajtás, majd április végén, május elején szárba is szökken a bokor. Természetesen a megnyúlt szárakat már ne metsszük, március végéig az igazító metszéssel végezzünk.
Ősszel, nyár legvégén elképzelhető, hogy lesz még egy lényegesen kisebb mennyiségű másodvirágzás, de sarjúhajtások kis virágokkal szinte biztosan megjelennek. Elvirágzás után ha gondoljuk újra formára nyírhatjuk a levendulát.
Fotók: LM