Mostanában sokat olvasgattam a levenduláról és a házi szappankészítésről. Így került a látókörömbe Török Ildikó blogja, a Szappan Téka, ahol Ildikó bevezet a valóban művészi házi készítésű szappanok világába. Felvettem vele a kapcsolatot, és nagyon készségesen válaszolgatott a kérdéseimre. A házi szappankészítés és a levendula kapcsolatáról leveleztünk, és a végén úgy döntöttem, nem írok külön cikket, hanem ezt az e-mail folyamot adom közre szerkesztve.
A szappanozás csak hobbim, igazi „hobbiszappanos” vagyok, így azokat főként a családomnak, közeli barátaimnak készítem, de mindig nagyon jólesnek a távolabbról jövő pozitív visszajelzések is.
Egy kórház laboratóriumában dolgozom, kevés szabadidőm mind a kerté és az új hobbimé, a szappanozásé. Nincs még egy éve sem, hogy a nagylányom ekcémás kezére kerestem kecsketejes szappant az interneten, és azon kaptam magam, hogy ezt nem csak használni, de készíteni is jó lehet.
Sok-sok hétbe telt, mire bele mertem fogni, rengeteget olvastam utána, tanulmányoztam az olajok, vajak, gyógynövények, illóolajok tulajdonságait, nézegettem szappanos fórumokat, közben találtam új barátokat is.
Rögtön az első szappan (levendulás-kecsketejes) nagy siker volt...úgy értem örültem, hogy nem robbantam fel (tartottam a lúgtól..), kijött a dobozból, szappan illata és állaga volt, egyáltalán, szappan lett a remegő kézzel összekutyult masszából..
Az első levendulás szappanom
A legnagyobb lökést később az adta, hogy a lányom keze kezdett rendbe jönni, tehát onnantól nem volt megállás. Segíthetek is, és kiélhetem az alkotókedvemet. Kell ennél több?
Mivel a szappanozás (egyelőre) csak hobbi, pihentető kikapcsolódás, nem is készül egy-egy fajtából sok, ezért nem nehéz "megszabadulni" tőlük. Azaz dehogynem nehéz, olyanok mind, mint a gyerekeim, egyediek, szinte története van mindnek. :) Nagy a rokonság, az ismeretségi kör, tanároknak, gyógyszertárosnak, boltosnak, barátnőknek is ezt ajándékozom. A pozitív visszajelzések megerősítenek, örülök, hogy másnak is kellemes/hasznos élmény használni őket.
Kecsketejes levendulás vendégszappan - krémtúrós dobozba öntve
Gondolkoztam már az engedélyeztetésen, talán menne is, bár annyira távol áll tőlem minden bürokratikus(nak tűnő) akadály. Leginkább az gátol abban, hogy elinduljak ezen az úton, hogy elég kevés a szabadidőm, és tényleg lazításként "alkotok". Ennek elveszne a varázsa, ha megrendelésre kéne egyen-szappanokat készítenem, olcsóbb és még olcsóbb beszerzési helyek után kutakodnom, könyvelnem, webshopot fenntartanom, ezért le is vettem a blogról - amit naplóként leginkább magamnak írok - egy idő után az egyetlen elérhetőséget, egy e-mail címet, mert ugyan nagy örömömre szolgál a szappanjaim utáni érdeklődés, de a fenti okok miatt nem tudok szappant árulni.
Levendulás babaszappan rózsaszín agyaggal - csak természetes összetevőkkel
Némelyik szappanom nekem is szárítja a bőröm, igaz, alapjáraton is eléggé száraz és vízhiányos is. Úgy tűnik, az olívaszappanok valóban minimum 4-5 hónapot kell érjenek, de jobb, ha türelmesebb az ember, és kivárja a használatukkal akár a fél évet is. Ezzel a szappannal nekem is ugyanaz a tapasztalatom, mint neked, pedig a számláló szerint nem is igen száríthat....(fenntartásokkal is szoktam fogadni az ott kapott értékeket, csak amolyan irányadónak). Most, hogy körülbelül fél éves lett az olívásom, már nem szárít, és az egyik kedvencem.
Olívaszappan a Szappan Téka blogról
A növényi szirmok, levelek jó része sajnos megbarnul a lúgos közegben, így a levendula is, de a tetejére szórtak viszonylag jól megtartják a színűket, igaz, csak azok, amelyek nem lógnak bele túlságosan a masszába. Ez engem is elkeserített először, sőt, nekem az sem tetszett, ahogy a szirmok szeleteléskor csíkokat húztak. Aztán rájöttem, hogy ettől ez még finom házi levendulaszappan, kineveztem rusztikusnak (az is), és mindjárt másként néztem rá :)
Sütőtökös szappan - egy jó példa a növényi színezésre
Kávés szappan
Körömvirágos kecsketejes szappan
Illóolajból sajnos nagyon sok kell a szappanmasszába ahhoz, hogy tartós illata legyen. Ráadásul - bizonyára tudod - vannak illók, amelyek eleve kevésbé maradnak meg a szappanban (pl. citrusfélék), míg a fás (pl. cédrus) vagy édes (pl. vanília) tovább érezhető szappanban is.
Az illatokat meg lehet kötni szárazanyag hozzáadásával, így pl. nagyon tartós, friss illatú maradt a teafás csalános szappanom, amibe elég sok őrölt, szárított gyógynövényt tettem (ezzel színeztem is egyben), de ugyanezt a hatást lehet elérni például zabliszttel, őrölt szőlőmaggal (szintén nem saját tapasztalat, de logikusnak tűnik).
Az én szappanjaim nem túl illatosak, egyrészt, mert csak minőségi, 100%-os illókat használok, és azok elég drágák, másrészt - az én meglátásom szerint- nem is baj, ha egy háziszappan nem hasonlít a drogériákban kaphatókhoz. Ez natúr szappan, enyhe illattal vagy épp csak igazi "tisztaság" illattal.
Érdekes egyébként, hogy az emberek többsége, ahogy a kezébe vesz egy szappant, azonnal szagolgatni kezdi (én is). Valahogy belénk ivódott, hogy a kozmetikumok akkor jók, ha illatosak (színesek, feltűnően csomagoltak, etc). Tudatosítani kell magunkban, hogy a minőség nem ennek a függvénye, és ahogy le lehet szokni a cukros tea, kávé fogyasztásáról, úgy ahhoz is hozzá lehet szokni, hogy egy szappan nem túl illatos: pont így tudnak előtérbe kerülni az egyéb jó tulajdonságai..
Talán úgy tűnhet, hogy kicsit ellentmondásba keveredtem, hiszen a blogban sokféle mintás, színes szappan is van, de így próbálgattam- tanulgattam öntési és színezési technikákat (csak természetesen), meg ugye mindig hajtja az embert valami az új és még újabb felé is.. :)
Egy "hagyományos" levendulás szappan
A szappan, még a felvágás előtt, a formából kiszedés után
És a levendula amiből készült
A száradó levendulák - sok sok gyönyörű, és illatos szappan alapanyaga
Disznózsírral még nem készítettem szappant, ismereteim szerint nagyok jók, de érdemes keverni valamilyen "puhább" olajjal (olíva, ricinus, kukoricacsíra, idegen sajtolt napraforgó, stb.) és így elvileg meg lehet előzni a száradás utáni repedezést. Ezt csak tipp, azért gondolom így, mert a disznózsír a legkeményebb szappan-összetevők egyike.
Erről jut eszembe, hogy amikor felavattam az első szappanomat, talán a várakozás miatt is, hogy tényleg szappanként fog-e viselkedni, fog-e habzani, történik-e csoda, vagy valami nem várt esemény a használata közben, picit csalódtam. Selymes is volt, habzott is (emiatt izgultam talán a legjobban), és nagyon jó volt az a tudat is, hogy saját készítésű. Ott álltam, mostam, mostam magam (vigyázni kell egyébként, mert könnyen szappanozás függővé tud válni az ember), és csak nem jött a katarzis. Mire rájöttem, hogy mi hiányzik, hát az illat! A jól megszokott, aromás, friss illatok. Pedig tettem bele illóolajat is. El kellett teljen pár nap, hogy ne legyen hiányérzetem a használatakor, és maradéktalanul tudjam élvezni a saját szappanomat. Egyszerűen legyalulja a sok műillat az ember szaglóhámját, és főként az agyát. Olyan ez, mint amikor egy finom ételt túlfűszereznek valamivel, és épp az alapösszetevő ízét nyomják el.
Elmondhatom magamról, hogy a túl erős illatokat sosem szerettem, inkább a friss, könnyű virágos vagy zöld aromák voltak a kedvenceim. Manapság már mindenben jobban kedvelem a semlegest.
Egy kivétel azért van ám: a levendula. Levendula jöhet bármilyen formában és mennyiségben, legyen az virág, szappan, illóolaj, fagyi, szörp vagy süti, annak lehet illata. Friss, lila levendulaillata. Erős, átható, mint a frissen dörzsölt virágé, vagy épp csak fátyolnyi egy ízes süteményben, mindegy.
Az évfordulós szappan
Készítettem a hétvégén egy levendulás kamillaszappant, az inspirációt a Levendula Magazin adta.. :) A színe sajnos szürkülget, de még mindig ez eddig a legkékebb szappanom az összes közül, igaz, a többi nem kéknek készült :) És a blog indulásának első évfordulójára elkészítettem a legelső szappanomat újra, a levendulás kecsketejes szappant.
Levendula mintás szappan levendulával
A Szappan Tékán még több csodás szappant találsz: http://szappanteka.blogspot.hu